"...
- Hülyéskedsz? Nálad jobbat nem hiszem, hogy bárhol találnék... - suttogtam.
Persze mindenki meghallotta, annyit mondtak - hosszan elnyújtva-, hogy 'ó'. Még jobban JongUphoz bújtam, égett az arcom. Körülbelül úgy nézhettem ki, mint egy paradicsom. Lehet hogy ezt csak négyszemközt kellett volna mondanom..de hát végülis mindegy, a légyeg így is úgy is ugyanaz.
..."
Amúgy nagyon örülök, hogy már négy olvasóm van és a nézettség is egyre nagyobb. Köszönöm szépen mindenkinek, aki olvassa a blogomat!^^
Sajnálom, hogy ennyit kések a fejezetekkel, de -sajnos- most a tanulás az első. Vagyis nem sajnos, dehát..mindegy, remélem értitek mire akarok kilyukadni..:D
Puszi: Eszti;)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése